Megőrzésre kijelölt ezüstnyíl | BPO-301
Frissítve: 2020. nov. 17.
A szolgáltatási színvonal emelése minden – nem csak közlekedéssel foglalkozó szakterület/cég – kiemelt feladata. Egy folyamat, ami soha nem áll le, és mindig lehet valahol javítani a szolgáltatáson. Ez az ötlet fogalmazódott meg 1998. tavaszán a BKV Rt-nél is, ezért létrehozták a márkavédjegyes szolgáltatásukat, a BKV Plusz-t. Ennek keretén belül biztosították:
a tételesen meghirdetett menetrend szerinti közlekedést,
mind a járatokon, mind a megállókban a teljes körű utastájékoztatást,
modern, elektronikus jegykezelőket,
a járművek napközbeni, a megállók heti többszöri takarítását.
A brand logója (forrás: bkv.hu).
A fenti négy pont a ma ismert budapesti buszközlekedésben (részben) már teljesen mindennapos jelenség, de 1998-ban még mindenki maga számolhatta ki a menetrendben, hogy hozzá mikor ér oda a busz (egészen 2008/2009 környékéig), a "teljes körű utastájékoztatás" kimerült (jó esetben) a viszonylatjelző táblában, az elektronikus jegykezelőt pedig legfeljebb a metrólejáratoktól ismerhették az utasok.
S mindezek mellé érkeztek a felújított járművek a márkavédjegyes vonalakra, valamint a megállópavilonokat is felújították.
Hűvösvölgy villamos és busz téren is teljesen BKV Plusz végállomás volt. A komplett végállomást átépítették 1998 novembere - 1999 júliusa között (a két régit egyesítették).
Így újult meg Mezőtúron 22 darab 260-as és ugyanennyi 280-as, a kultikussá vált ezüst nyíllal a buszok elején-oldalán és a hátfalon. Ezeket FOK-Gyem kijelzőkkel szerelték fel, és Protokon jegykezelőket kaptak az utastérbe. A mezőtúri gépeken túl volt néhány darab (döntően 260-asok), melyek a Dél-pesti garázsban készültek el, ezek nem kaptak kijelzőket, innen lehetett megkülönböztetni őket. Az elkészült járműveket szigorúan csak az alábbi vonalakra lehetett kiadni:
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1998-ben kezdődött meg a BKV Rt. újszerű minőségi szolgáltatásának kiépítése és augusztus 25-én indultak el első márkavédjegyes autóbusz járataink a City-busz, a Keresztúr-busz és a Tétény-busz. 1999-ben és 2000-ben bővült a rendszer, márkavédjegyes lett az 56-os villamos, a hozzá csatlakozó 57-es, 157-es és 257-es autóbuszok, továbbá a 82-es trolibusz, a Csepeli HÉV, új márkavédjegyes járatként indult be az Újhegy-busz és a Reptér-busz. 2001-ben pedig a további fejlesztésekre került sor. Kerületi buszként üzemelő Palota-busz a nyár derekán lett márkavédjegyes, illetve újabb trolibusz vonal, a 72-es került be az emelt szintű szolgáltatási rendszerbe és 15. elemként novembertől az 59-es villamos is a család része lett. 2002-ben január 10-től a 40-es autóbusz is csatlakozott a márkavédjegyes járataink sorába. 2002. december 1-jétől a gyors 54-es autóbuszon és a 70-es trolibuszon szintén a BKV Plusz márkavédjegyes rendszer teszi lehetővé a kényelmesebb és gyorsabb utazást. Forrás: bkv.hu [2003. február]
A 2003-as mezőtúri felújítást követően az ősszel esedékes Autómentes Napon mutatkozott be a nagyközönség előtt a BPO-301, melyet Istvánfi Péter dokumentált kellő alapossággal.
Még relatíve egyen külsővel bíró ezüstnyilak a szolgáltatás véget érte után évekkel.
Aztán 2007-2008 környékén a szolgáltatás megszűnt, a járművek pedig szépen lassan beilleszkedtek a többi kék közé – elég csúfosan néha csak a fél buszt fényezték, így egy-egy darab fokozatosan vált „újra régivé”. Ezután a kijelzőik miatt a többség tartalék funkcióba került, s jónéhány év Bogdáni úti ácsorgás és onnan történő pótlásra indulást követően a BPO-301-est a mezőtúri felújítási mintára ismét elkészítették az utókor számára.
Foltonként vagy félbuszonként már újra "visszakékült" BKV Plusz kocsik.
BPO-301 az elmúlt években...
A másik Óbudai egyedi 260-ashoz hasonlóan ez is egy Ikarus-találkozón (méghozzá a 2016-os, Polgáron megrendezett eseményen) mutatkozott be először az érdeklődőknek.
Azóta ismét a Bogdáni úti tartalék lett, így elsősorban Óbudán, de tágabb körben bárhol előfordulhat pótlások alkalmával a városban - hozzátéve, hogy így várhatóan hasonlóan "lerongyolódik" majd az évek alatt, ami egy félreteendő jármű esetében nem biztos, hogy jó dolog. A mostani felújítás nem kifejezetten a BPO-301 eredeti állapotát reprezentálja, mintsem inkább magának az ezüstnyilaknak az összességét. Ennek ellenére vannak benne kirívóan nem autentikus/hiányzó elemek - például az Istvánfi úr által is dokumentált belső viszonylatjelző-tartó. Illetve többlet alkatrészekkel is kiegészült, lásd ködfényszórók. Azt viszont nem értem, hogyha már úgy is "megsértették" az egységes arculatot amit a megrendelő előír a típusra, akkor a "03-01" azonosító helyett miért "BPO-301" került fel két ajtóval odébb. Ezektől a szőrszálhasogatásoktól eltekintve szép lett.
A megőrzésre kijelölt ezüstnyíl.