- Horvath Norbert
Ikarus szárnyakon a Zagyva partján | 3. rész
Frissítve: 2020. nov. 16.
A cikksorozat harmadik, befejező részében a társaság autóbuszai kerülnek bemutatásra.
A Hatvani Volán által üzemeltetett autóbuszok a 80-es évek végéig
Negyvenöt-ötven évvel ezelőtt – az ország többi részéhez hasonlóan – bódés Csepel (fakarusz), AMG, Ik 30/31/311, Ik 601, Ik 630, Ik 55/66 típusok alkották az állományt. A cég állományába teherautók és személytaxik is tartoztak. Az általában Mávaut-szürke színű farosok között volt egy NDK exportból visszamaradt hófehér példány is. Már akkor is volt példa arra, hogy a más volántól (pl.: 20-as) vettek át még használható buszokat.
A helyi járatokon Ik 31/311, helyi kivitelű 630 és 66-os típusok üzemeltek, a GA-99-04 rendszámú 1965-ös gyártású szóló 630-as főjavítás után csuklósként tért vissza. Selejtezésének évében, 1981-ben ő volt az utolsó közforgalmú 630-as csuklós az országban.
A 200-as családból a 266-os típus a 70-es évek közepén érkezett. A középen szürke színű buszokat nemcsak helyközi, hanem (az országban csak néhány városban volt ilyen) helyi üzemre is használták. A helyi kivitel három sor üléssel, kéziváltóval rendelkezett és egy lehajtható cső választotta el a vezetőt az utasoktól. A későbbi 266-osok már volánsárga színben érkeztek.
A nagy ablakfelületek miatt panorámaablakosnak nevezett 200-asokat a köznyelv egyszerűen ’panorámá’-nak nevezte. A távolsági forgalomra a 70-es években 255-ösöket szereztek be. Ezeket 1979-től a légrugós 256-os típusok követték. Az első példány kétrészes első lengőajtóval, középen világoskék fényezéssel érkezett. A további 256-osok egyrészes első ajtóval, középen piros fényezéssel, hatfokozatú váltóval, műanyag mellső lökhárítóval voltak ellátva. Először csak felül volt ablakuk az első ajtón, aztán megjelent az alsó ablak is. Az alsó ablakosak első példányát kivételesen fém lökhárítóval szerelték. Ekkoriban a 266-osok is hatfokozatú váltót, majd fekete kapaszkodókat kaptak. Ik 211-esből legalább 1 db volt, viszont Ik 250-es sosem tartozott a hatvani állományba.
A két helyi Ik 280 mellé 1987-ben érkezett egy három bolygóajtóval szerelt helyközi kivitel, de a 80-as évek második felében már a csíkos, Mátra Volán feliratú autók voltak a sztárok. Az 1985 végén érkezettek még ezüst, az 1986-89 közöttiek pedig vajszín alapra festett piros-barna csíkokkal pompáztak. Ezeken a 256-osokon trilex helyett tárcsás kerekeket alkalmaztak, a két ’89-es, illetve az egy ’90-es példány pedig egyfokozatú hátsó híddal volt felszerelve. Az ebben az időben felújított (eredetileg középen piros) kocsikból több megkapta a Mátra Volános csíkozást.
A '90-es évek buszai
A 256-osok közül az utolsó újként beszerzett példány (1990) viselte először a Hatvani Volán színeit, a fehér alapon kék csíkokból álló („hullámcsíkos” vagy „csigacsíkos”) fényezést.
A hatvaniak első nem 200-as járműve, egy Hatvani Volán színekre festett Ik 350 1991-ben volt vadonatúj. Ezzel elkezdődött a modern turistabuszok beszerzése. Az Ikarus fehérvári gyárának Alfa típusa igen ritka az országban. Hatvanban a 11 m-es változatból 1992-ben kettőt szereztek be majd egy év múlva egy használtat (az előbbiek testvérét) vásároltak. Ebben az évben (1993) egy új Ik 386, és egy használt Ik 350-es is csatlakozott az állományhoz.
A helyi járatos 260/280-asok a 90-es években D10-es motort kaptak, a homlok- és hátfalra három zöld csík került, utalva a környezetbarát erőforrásra.
Az Ikarus Egyedi Autóbusz Gyár 395 típusú buszai – szép csíkos köntösben – 1994 őszén jelentek meg Hatvanban, velük indult a városközi forgalom modernizálása. (1994 – 3 db, 1995 – 1 db, 1996 – 1 db)
A következő évek újabb és újabb típusokkal gyarapították az állományt. 1995-ben felül-középen fehér, alul kék DAF motoros, helyközi Ik415-össel, 1996-ban Csepel alvázas, Cummins motoros, fehér E98-assal, 1997-ben és 1998-ban pedig helyközi 1-2-0 ajtóelrendezésű, hullámcsíkos E94-esekkel. Továbbra is érkeztek 395/E95-ösök: az 1998-as még csíkosan, kivételesen Detroit Diesel motorral, az 1999-es pedig újra Rába motorral, de már tiszta fehérben.
1999-ban érkezett utoljára 200-as családba tartozó új jármű, 2 db orosz exportból visszamaradt 263-as. Az egyik helyi, a másik helyközi járaton állt forgalomba.
A felújításon átesett 256-osokból több is megkapta a távolsági hullámcsíkos fényezést, később az egyszerűbb, helyközi kocsikra jellemző alul sötétkék, középen-felül fehér ruhát alkalmazták.
2000-es évek egészen napjainkig
A 2000-es évben mutatkoztak be az Ikarus Classic és az első Credo autóbuszok. 2000-2001 során 1 db C80 és 4 db C56 érkezett, Credokból az IC9,5 nyitotta a sort.
A rendszerváltás utáni évek kis mennyiségű beszerzései a járműpark folyamatos és fokozatos elöregedését eredményezték, ezért 2000-ben elindult egy nem ideális, de sajnos a mai napig alkalmazott kényszermegoldás, a használt autóbuszok beszerzése. Először a 200-as család tagjai kerültek át más Volán vállalatoktól, mégpedig 260 helyi, 260 helyközi, 280 helyi, 280 helyközi, 256, 256.44, 266 típusú buszok.átvételére került sor 2012-ig. Az átadó vállalatok pedig a következők voltak: Agria, Alba, Bács, Balaton, Jászkun, Kisalföld Volán és a Kaposvári Tömegközlekedési Rt. Mennyiség tekintetében legtöbben az ex-Kisalföldes helyközi 260-asok voltak.
Ezek – a máshol már feleslegessé vált – buszok maradó élettartama természetesen jóval rövidebb volt, mint az újonnan beszerzett társaiké. Egyesek csupán néhány évig, mások akár nyolc évig is húzták az igát. Elkerülhetetlen selejtezésükkel újra és újra előállították azt a helyzetet, hogy újabb és újabb használt kocsikra volt szükség.
Az átvett kocsik nagy része és a kisebb-nagyobb mértékben rendbe hozott saját kocsik (pl.: 266, 280) egy része megkapta a helyi-helyközi arculatot (alul kék, középen-felül fehér), de kivételek mindig akadtak (pl ex-Balaton Volános, középen világoskék 260-as, vagy az ex-kaposvári 280-as helyi kocsik).
Azért az új járművek beszerzése is folytatódott, 2001-ben egy második E98-as (azúttal Rába alvázon, MAN motorral), 2002-ben egy facelift-es Scania gépészetes E95, 2003-ban pedig egy helyközi MAN SL223 érkezett. Velük párhuzamosan Credo IC9,5-LC9,5 és LC11H típusok álltak forgalomba, 2004-ben pedig Credo EC11-esekkel lett még változatosabb a buszpark.
2005-ben 2 db VW LT midibusz megvásárlásával a kisebb buszok felé nyitott a vállalat. A midi állomány 2006-ban Mercedes Vario-val, 2015-ben Mercedes Sprinter-rel egészült ki.
2005-ben jelent meg a Credo 1-1-0 ajtóelrendezésű IC12-es típusa, amelyből – 2009 kivételével – 2011-ig minden évben érkezett néhány fehér példány. Összesen 13 db ált forgalomba, így a távolsági, majd később a szerződéses járatok egyik gyakori típusa lett. Az első 10 db-ot a régi, az utolsó három példányt új homlokfallal szerelték.
A 2006-os év – a már említett használt 200-asok és IC12-esek mellett – megint új típust hozott, 1 db Volvo gépészetes Alfabusz Regio képében. Ez utóbbi a Hatvani Volán első 12 méternél hosszabb szóló járműve. Hozzá 2008-ban érkezett a testvére.
2008 év használt újdonsága volt a szép vonalú, Irizar Century Scania gépészettel, de a használt beszerzések terén megjelentek a modernebb magyar autóbuszok is. 2008-tól érkezett először nem Ik 200-as típusú használt autóbusz, egy DAF motoros, városi kivitelű, Ik 415-ös az Alba Volántól, amelyet helyközi társai követtek először az Alba és Jászkun Volánoktól (1+1db 2009 és 2011). Az utolsó használt 415-ös beszerzés pedig egy siófoki eredetű, városi kivitelű kocsi volt 2015-ben.
2009-ben pedig egy igazi ritkaság került állományba, egy Ik 480 típusú autóbusz, amelynek hátsó, harmadik ajtaját – annak ellenére, hogy városi forgalomra szánták és jelenleg is helyiben használják – megszüntették a felújítás során.
2010-ben megint új típus egy Credo LH12 érkezett, de a beszerzések nagy része megint használt busz volt. Az E94-esek állománya 2010-ben 2 db Volánbusztól átvett, helyközi kivitelű 2-2-0 ajtóelrendezésű kocsival bővült, majd 2013-14-ben 1+1 db – eredetileg Jászkun Volános – 2-2-1 ajtóelrendezésű városi autóbusszal gyarapodott. A 395-ösök állománya 1+1 db Agriától és Kapostól (2010 és 2011) átvett használt kocsival növekedett.
A selejtezések folyamatosak voltak, egyre kevesebb Ikarus 200-as járt az utakon. 2010-ben leállították az utolsó helyi 280-ast, ekkortól nem közlekedik csuklós autóbusz a helyi járaton. 2011-ben véget ért a laprugós korszak Hatvanban, hiszen selejtezésre került az utolsó 266-os (BPK-855, 1989). Ahogy fentebb említettem, hogy több 266-ost alul kékre fényeztek át, de pont a legutolsó megmaradt volánsárga színben. Egyébként 2011 volt az első év, amikor a Credok száma meghaladta a 200-asokét. 2012-ben nem volt új autóbusz beszerzés, viszont selejtezésre került az utolsó (helyközi) 280-as. Ekkortól csak egyetlen csuklós, a C80 maradt állományban, folyamatosan fogytak a 256-osok is.
Az utolsó 266-os a Hatvani Volánnál a BPK-855 volt (1989). Fotó: 266-60
2013-ban egy használt, de szép MAN Lion’s Regio és egy ex-Balaton Volános Credo IC9,5, 2014-ben egy Enterprise Plasma átvételére került sor, 2014-től már csak egy 256-os van állományban.
A járművek külsejét tekintve folytatódott a „kifehérítés”. Az Ik350 és, Ik Alfa típusok már korábban átfestésre kerültek, az E98-asok, a Credok és az Alfabuszok eleve fehérben érkeztek, a 395-ösök és E94-esek pedig a felújítások során vesztették el csíkjaikat.
Az új autóbuszok vásárlása három évig szünetelt, de 2015-ben megtört a jég 1 db Credo Inovell beszerzésével; viszont a folytatásban a külföldi előéletű és külföldi gyártmányú buszok vették át a szerepet. 2016-ban megvásárlásra került 2 db fehér, használt Irisbus Crossway és 1 db szintén használt háromtengelyes, acélkék színű Setra S417 GT-HD autóbusz. Ugyanezen év végén pedig megérkeztek a Norvégiából származó, nagy mennyiségű Volán beszerzés Hatvanba szánt fehér kocsijai: 2 db Volvo 7700, 1 db Volvo 8700 és 2 db háromtengelyes Volvo 8500 LE. Szintén 2016 év végén örülhettünk 2 db új és modern technikájú Volvo 8900-asnak.
Járműállomány frissítés szempontjából – a 2012-es mélypont után – a 2016-os év volt az utóbbi egy évtized legjelentősebb esztendeje.
2017 csak új buszokat hozott: három új Credo Econellt, az év végén pedig egy Neoplan Tourliner-t, amely jelenleg Hatvan új zászlóshajója.
Amint látható az utóbbi két évtizedben igencsak különböző új és használt buszok érkeztek. Jelenleg a járműállományt gerincét 13 db Credo IC12, 10 db 395/E95, 6 db E94, 4 db C56, 4 db 415, 3 db Ik Alfa és 3 db Credo Econell alkotja. A többi típusból mindössze egy-két példány található. Ez a felállás sajnos jelentősen megnehezíti az alkatrész beszerzést, karbantartást, javítást. Nagy szükség lenne egy – legalább középtávú – beszerzési stratégiára, amely a kategóriákon belüli egységes állomány irányába mutat.
Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik cikkemhez segítségükkel hozzájárultak. Elsősorban Aron-son-nak, aki lehetővé tette, hogy blog-ján megjelenjen az írásom; rengeteg fényképpel járult hozzá a cikkhez és elkészítette a főcím képet is. Köszönöm Nagy Nándornak, a hatvantortenete.blog.hu szerkesztőjének a buszállomással, buszjáratokkal kapcsolatos hasznos adatokat, valamint Babiczky Ákosnak és Földesi Tamásnak az értékes fényképeket.
Cikkemben néhány olyan fényképet is felhasználtam, amelyeknek a készítője számomra nem ismert. Kérem, ha valaki felismeri a saját fotóját, e-mailban jelentkezzen. Kérésének megfelelően a kép mellé írom a nevét, vagy ha nem járul hozzá a közléshez, akkor a fotót eltávolítom.
Felhasznált irodalom:
[3] Németi Gábor: Hatvan város története, 2005
[8] Hatvani naptár, 2011
[9] Ötven éve minden úton vezetünk! – a Volán Egyesülés kiadványa, 1998.
#ikarus #buszközlekedés #buszok #4esvolán #AKÖV #credo #történeti #volán #buszközlekedésHatvan #AlfaBusz #volántársaságokbuszai #hatvanivolán #volvo #PlasmaEnterprise #volántársaságok #autóbusz #Kravtex