Tempo 100 minősítés
Frissítve: 2020. nov. 17.
Korábban (a bérelt távolságiakról szóló cikkben, pontosabban annak megírásakor) linkeltem az AutoTechnika magazin írását a Tempo100-ról, azonban ez a PDF időközben elérhetetlenné vált, így „eltűnt” az internetről a T100-as minősítést magyar nyelven, közérthető formában bemutató írás. Márpedig a távolsági autóbusz közlekedésnek egy nagyon fontos eleme ez a külön megszerezhető, nemzetközileg elismert minősítés.
Kérem, hogy amennyiben autóbusz(oka)t üzemeltet, NE ezen cikk alapján járjon el, ez csak a jogszabálynak egy kivonatolt és közérthetőbb átirata, elsősorban érdeklődők számára írva.
A vonatkozó rendeleteket a cikk végén linkeltem.
A KRESZ sebességi szabályozása alapján az autóbuszok lakott területen belül 50 km/h-val haladhatnak, lakott területen kívül és autóúton 70 km/h-val, míg autópályán maximum 80 km/h-val. Ez nem rossz tempó egy 15-20 tonnás guruló szekrény esetében, viszont miért ne lehetne, hogy műszakilag szigorúbban ellenőrzött, és keményebb feltételeket is teljesítő buszok gyorsabban is haladhassanak az autópályán? A +20 km/órás sebességnövekmény a napi 9 órás vezetési idő alatt hozzávetőlegesen 160 kilométerrel több megtehető utat biztosít (a kötelező pihenőidők figyelembevételével, maximális sebességgel közlekedve, egyéb megállások mellőzésével).
* * *
Mely részegységek legyenek a szigorúbb műszaki ellenőrzés tárgyai az autóbuszon?
Mivel a nagyobb sebességből következően a járműnek nagyobb a mozgási energiája (és ez négyzetesen növekszik a sebességgel), ezért kiemelten fontos, hogy minden olyan eleme a rendszernek, ami közvetett vagy közvetlen kapcsolatban áll az útburkolattal és az utasbiztonsággal, kifogástalanul üzemeljen. Ezeket a 6/1990. KöHÉM rendelet 112/A paragrafusa, s ugyanezen rendelet 15. számú melléklete taglalja részletesen, melyek némileg egyszerűsítve (helyenként kiegészítve magyarázattal/megjegyzéssel) a következők:
M2 vagy M3/III., vagy M3/B. osztályhoz tartozó busz kaphatja meg az engedélyt;
a motorteljesítmény 11 kW/t-nál nem lehet kisebb;
a fékrendszer különösen fontos, így itt szükséges:
értelemszerűen megfelelni az általános követelményeknek, ezenfelül még
blokkolásgátló (ABS) megléte szükséges,
ENSZ-EGB 13. szerinti 0 típusú vizsgálatot kell végrehajtani a buszon, 100 km/h-s kezdősebességgel – ez a gumihasítási vizsgálat.
Gumihasítási vizsgálat egy E98-ason. Forrás: Magyarbusz [Info]
A gumihasítási vizsgálat szerelvénye közelről. Ennél a vizsgálatnál a jármű reakcióját figyelik a gumi kihasítását követően: sávtartás, kormányozhatóság, fékezhetőség. Fotó: Autókut.
a ténylegesen elérhető végsebesség 100 km/h ± 5% legyen, ehhez sebességkorlátozót is be kell építeni;
a menetíró készülék méréshatára 125 km/h legyen (a haszonjárműveknél széleskörűen ennyi);
a másik nagyon fontos biztonságkritikus elem a gumiabroncsok és követelményeik:
a sebességi index = ténylegesen elérhető járműsebesség,
nem használható olyan gumiabroncs, melynek bordázat közötti hornyait utánvágással mélyítették,
kormányzott kerekek gumiabroncsa nem lehet felújított (ún. „futózott”),
felújított gumiabroncs csak ikerkerekeknél vagy utánfutó tengelyen alkalmazható (bizonyos feltételekkel),
a mintázat mélysége kisebb, mint Ø 0,75 m esetén minimum 3 mm, előbbi átmérő felett 5 mm (ez szigorúbb, mint a „sima” KRESZ-szerinti előírás, ott utóbbi 3 mm, előbbi 1,6 mm).
0,75 méternél nagyobb átmérőjű, frissen "futózott" (felújított) gumiabroncs futófelülete.
Új gumiabroncs egy Mercedes Tourismo mellső futóművén.
A karosszériára, utasokra, belső térre vonatkozó részek:
biztonsági övek bekötési pontjai (ENSZ-EGB 14.);
autóbuszok tetőszilárdsága (ENSZ-EGB 66.);
autóbuszok ülései (ENSZ-EGB 80.);
távolsági utazásra alkalmas ülések,
háttámla magasság minimum 650 mm;
üléslap, háttámla és legalább a háttámla felső éle párnázott legyen;
amelyik előtt nincs másik (kellően párnázott) ülés, kétpontos övvel felszerelt legyen;
menetiránnyal párhuzamos elrendezés esetén kellően párnázott kartámaszok.
vezetőülés és utaskísérő üléseit legalább kétpontos övvel kell ellátni;
vezetőülés fejtámasszal rendelkezzen;
vezető védve legyen előrecsúszó/-zuhanó tárgyaktól;
utastéri csomagtartó akadályozza meg a csomagok kiesését.
Kétpontos biztonsági övvel szerelt utasülések egy új Setrán.
Végezetül a kedvenc részem idézve:
Az autóbusz 100 km/h sebességű haladása közben rendellenes menetviselkedés (iránytartás, zajok és rezgések), szerkezeti elemek rendellenes működése nem léphet fel, menetstabilitása megfelelő legyen.
Hogy miért „a kedvencem”? Mert ennél szubjektívebb dolgot az egész mellékletben nem találni. Totálisan sajátos értelmezésnek vethető alá: kinek mi a „megfelelő” vagy a rendellenes zaj, rezgés…?
Az 5/1990. KöHÉM rendelet („Elvi Rendelet – ER”) tartalmazza a „bürokráciai teendőket”:
Hogyan kell megszerezni a megfelelőséget, megújításának módja, szükséges igazolások, bejegyzések (a forgalmi engedélyben külön szerepel írásosan, hitelesítve, hogy a busz rendelkezik az engedéllyel és hogy meddig);
Mivel kell azt jelezni a buszon – kör alakú, 15 cm átmérőjű, 2 cm széles piros szegélyű, fehér alapon 6 cm magas fekete számjegyekkel ellátott matricával (ettől sok esetben már eltérnek, és piros karika nélküli matricát helyeznek fel, lásd alább a mintát).
A Tempo100 minősítést jelző matrica a hátfalon kell legyen. Fotó forrása: WikiWand.
Tavaly egy kardinális pontja a megfelelőségnek kikerült a műszaki feltételek közül: az autóbusz életkori megkötése. A szabályozás bevezetése óta ez 8 évben volt maximálva (tehát 8. évét betöltve az autóbuszra nem volt megújítható a T100 minősítés). Ennek a kikerülésével mérsékelten értek egyet. Talán könnyen belátható, hogy korosabb autóbuszok esetében nagyobb a meghibásodás valószínűsége, amely a nagysebességű haladásnál különösen rossz kimenetelű lehet – akár a legkisebb apróság is.
A szabályozás egzakt jogi nyelven (egyben a cikk forrásai):
Borítókép: Ikarus EAG E95M műszerfal (részlet)