Amszterdam
Frissítve: 2020. nov. 17.
Amszterdam már pár éve terveim között szerepelt, de sokáig nem volt rá időkeretem, egészen idáig. Közlekedési szempontból talán nem túlzás azt állítani, hogy katasztrofális a város: rengeteg terelés, felújítás, „eleve” szűk keresztmetszetek miatt autóval, de a belsőbb kerületekben még biciklivel is (!) nagyon nehezen lehet haladni. A parkolás pedig tényleg felér egy Mission: Impossible filmbe illő akció-sorozattal: amikor az ember már túllendül a túlárazott parkolóhelyeken, akkor szembesül azzal, hogy vagy nincsen szinte sehol sem hely, vagy pedig tilos megállni/várakozni. A parkolóházak a város külsőbb területein jó alternatívát nyújtanak, viszont onnan mire a városba bejut az ember, esetenként anyagilag ugyanoda lyukad ki, mintha a városban parkolna le néhány órára.
Amsterdam Centraal főhomlokzata.
A gyalogos közlekedés sem egyszerű az belvárosban az esti órákban: a hömpölygő és lődörgő tömeg könnyen elsöpör. Az eddig meglátogatott holland városokban tapasztalt segítőkészség (pl. vasúttársaság dolgozói) totálisan hiányzott, mintha már nekik is kissé elegük lenne a város népességének mintegy tripláját kitevő turistákból. Az egyik dolog, hogy kevesen beszélnek angolul, de olyan is akadt, aki csak többszöri kérdés után adta be derekát, hogy segítsen angolul. Ehhez párosul az óceáni hatás, így a városban általában inkább az a kérdés szokott elhangzani, hogy mikor nem fog esni az eső. Ennek ellenére az időjárásra nem volt panaszom, aránylag keveset esett.
Tipikus holland utcarészletek.
A fentebb taglalt közlekedési nehézségeknek (torlódások, etc.) jól elejét vették: a várost jól behálózza a kiterjedt villamoshálózatuk. Ezeken négyféle jármű szaladgál: kétféle Siemens Combino és kétféle BN gyártmányú (11-es és 12-es sorozat). Akit a villamosok behatóbban érdekelnek, annak ajánlom Hamster-t, jómagam laikus érdeklődő vagyok csak a villamosok világában:
A városban mintegy hatszáz híd található a több száz csatorna felett, és természetesen akad olyan is, amelyen villamos megy át (ez még nem olyan extra), viszont olyan is, amely emelhető és villamos is áthalad rajta. Itt a vezetéket megerősített tartókkal feszítik ki, úgy, hogy átfedés van a fix és a felnyíló rész között, így problémamentes az áramellátás, és praktikusan (aránylag gyorsan) emelhető is a híd, ha szükséges.
A buszokból viszont a belvárosban szinte alig látni, ezek többnyire az agglomerációba futnak ki, és egy-egy belsőbbnek mondható metró- vagy vasútállomáshoz hordják rá az embereket, például Amstel-hez. De hasonlóan befut 3 járat a központi állomáshoz is (Amsterdam Centraal, 21, 22, 48). A szolgáltató mindkét eddigi közlekedési forma esetén a GVB. A metró már nem fért bele sajnos az időkeretembe, így a felsorolás a teljesség igénye nélkül készül(t). Szintén a GVB által a város két partja között hajójárat is ingázik, méghozzá a Centraal-tól indul, és természetesen az intermodalitás jegyében a buszok és a hajók is csatlakoznak a vonatokhoz. Helyiben faceliftes Citaro G, VDL Citea SLF(A) pörög.
A helyközi buszok is hasonlóan a nagyobb vasútállomásokhoz hordják be a környező településekről az embereket. A Centraal-nál közvetlenül a vágányok mellett van a buszállomás is, ugyan egyszintben, de elválasztva, így lépcsőn át érhető el. Az R-NET (Connexxion alvállalkozója) változatos flottával, 95%-ban Scania OmniLink buszokkal és 5%-ban VDL Citea-kkal szolgáltat (legalábbis a központi állomástól induló járatokon, később figyeltem meg, hogy "decentrumonként" eltérő a járműtípus).
A vasútra sem lehet panasz: a reptérre hétköznap minimum 5 percenként indul vonat a központi állomásról. És a másodosztály az elsőtől csupán a székezés sűrűségében és minimálisan azok minőségében különbözik.
Comments