Buszok körüli marketing

Az információ tudás. Jól informáltság nélkül nem lehet megalapozott döntést hozni. Szeretem az igényes promo fotókat, melyek kidomborítják egy busz képességeit vagy adottságait. Szeretem a szép, színes-szagos brosúrákat, melyek ismertetik az adott busz műszaki paramétereit – van is belőlük néhány tucat digitális formában és papíralapon talomban.

Fontos, hogy egy új(abb) busznál a gyártó adekvátan informálja a nyilvánosságot, hogy milyen feladatra ideális, mivel van felszerelve, milyen extrákkal lehet még kiegészíteni, mit kell tudni a hajtásláncról, fenntartásáról, stb. Ez az informálás azonban egyre inkább benyomul egy alternatív (rózsaszín) valóságba, ahol a műszakilag releváns információk rendre kisebb prioritást élveznek, helyüket felváltják a hangzatos kommunikációs panelek, avagy mára már klisék.

Azt tudni kell, hogy a világ gyárilag előállított termékeit – a vasbetont, a villanylámpát, a metrószerelvényeket, a zsebkendőt – egy szűk mérnök- és szakemberréteg tervezte meg és állította elő, csak ők tudták kitalálni ezeket, és az előállításukra alkalmas szerkezeteket munkába állítani; ők, és kizárólag ők igazán produktívak. Ez a réteg legfeljebb öt százaléka az aktív népességnek – s ez az arány is egyre csökken. A vállalatok többi alkalmazottjának – kereskedőknek, reklámszakembereknek, irodai alkalmazottaknak, adminisztrátoroknak, ipari formatervezőknek – a társadalmi hasznossága sokkal kevésbé nyilvánvaló; eltűnhetnének anélkül, hogy maga a termelési folyamat igazán megszenvedné. Az ő szerepük láthatóan abban áll, hogy különböző típusú információkat hozzanak létre és manipuláljanak, vagyis egy olyan valóság különböző utánzásait, amelyet valójában nem értenek. […]

Idézet: Michel Houellebecq - Intervenciók 2020

Generáljunk információt és versenyt!

A száraz tények közlése már egyre kevésbé szempont. Nevükben a végzetük, szárazak, unalmasak, szűk réteget érdekel és érint. Inkább a valóság kiszínezése és túlszaturálása dívik. Mindenkinek a saját busza a legszebb, legjobb, legtakarékosabb, legnagyobb hatótávú, legkisebb fenntartási költségű, legnagyobb férőhelyű – triviális.

Néhány visszatérő paraméter, konkrét gyártó és kereskedelmi megnevezés nélkül, ugyanis a jelenség általános.

Férőhely

A kedvencem, lévén a számítási módját a megjelenített végösszegnek elenyésző esetben teszik közzé. Gyakorlati keresztkérdés: pólóban vagy télikabátban értendő?

Egy gyártó csuklós buszánál a honlapon 130 fős érték szerepel, a bemutatóján 150 fő olvasható, míg számítások alapján 4 fő/m^2 esetén legfeljebb 110 fő fér el a járművön. Nem bontották ki az igazság minden részletet, túlszaturálták a valóságot, vagy lódítottak…? Noha alapvető információ, az üzemeltető ennek ismeretében tudja számítani a szükséges járműmennyiséget. A három érték között az eltérés nem elhanyagolható.

Hatótáv és akkumulátorkapacitás

Nem találtam vonatkozó – állami vagy EU-s – szabályozást, hogy van-e a buszgyártóknak kötelezettségük a közzétett hatótávértéket valós méréssel is alátámasztani. Innentől kezdve a határ a csillagos ég, az üzemeltetőknek leginkább szimpatikus (és persze a konkurensnél valamelyest magasabb) érték közlése evidencia lett. Házilag biztos mindenki leméri a sajátját, majd kicsit felkerekítik, mire napvilágot lát. Egy-egy cudarabb tél esetén bármely értéket nullával is be lehet szorozni olykor, hogy megkapjuk a valós hatótávot.

Perpetuum mobile hybrid

Öntöltő hibrid. Elindulást támogató minivillanygép – noch dazu, hibrid. Avagy az átmeneti termék, amíg egy épkézláb, sorozatgyártásra alkalmas villanybusszal nem tudunk előállni. Cserébe itt egy becsületesen túlbonyolított hajtáslánc, még néhány tucat szenzorral és aktuátorral a manapság még eltűrt dízelmotorok amúgy sem kevés elektronikája mellé. Kicsit elektromos, önmagát tölti menetközben, környezetbarát, csökkenti a szén-dioxid szintet (helyesebben kevésbé növeli), és csendesebb.

31 000 Nm

…elméletileg ennyit lehet maximum lemérni a keréktalppontjain, néhány másodperc erejéig. Ugyanide jöhet a villanygépek maximális teljesítményértéke, mely szép nagy számérték, de tartósan annak a töredékét tudják leadni. És igazából a villanybuszoknál relevánsabb a nyomaték, meg hogy mennyire kívánjuk leszabályozni indításkor – hogy ne guruljon vissza egy emelkedőn, amikor teltház van, de ne is essenek hanyatt az álló utasok egy öblösebb gyorsításkor.

Fenti sorok nem becsmérlési szándékkal íródtak. Továbbra is szívesen nézegetek igényes fotókat, olvasok frappánsan megfogalmazott gondolatokat, jól összeszedett, releváns műszaki információkat, akár helyenként kiszínezve. Ezek a közölt termékinformációk a valósághoz közelítsenek – ami sokszor sivár és unalmas, és sosem kompromisszumoktól mentes. A túlszaturált alternatív valóság tükrében miért csodálkozunk, ha nem hozza a megénekelt értékeket? Többet fogyaszt, kevesebb utas fér el rajta, nem képes egy töltéssel annyit futni, a rendelkezésre állása alacsonyabb, és így tovább.

Kinek érdekes vagy hasznos, hogy mire képes szélsőségesen optimális esetben, életciklusának elenyésző hányadában? Kinek nem érdekes vagy hasznos, mire képes átlagos napjain?

A felhasznált fotók a szárazságot hivatottak csökkenteni illusztrációként.