Kiskerekű vagy nagykerekű?
Frissítve: jún. 15.
A nagy európai gyártók többsége a hagyományos, 22,5”-es kerékátmérőjű buszok gyártására rendezkedett be: Evobus, MAN, Volvo, Scania. Akad olyan is, aki a kisebb kerékátmérőre esküszik: VDL, SOR, Credobus. És a fiatalabbak közül pedig a Solaris, amely cég épp tavaly nyáron jelentette (és mutatta) be a 19,5”-es gumiabronccsal szerelt „Lite” városi variánsait. Ugyanakkor a fentiekben említett SOR és VDL is már néhány új típusát (NS 12, NS 18; Citea SLFA) 22,5”-es kerékátmérőre tervezett futóművekkel szereli.
“Kisebb tömeg, kevesebb tüzelőanyag” – Citea. A BKV is tesztelte, de ennyiben kimerült a dolog.
Fogalmak
A későbbiekben használt fogalmak rendezéséhez egy-két irányelv. A „kiskerék” alatt elsősorban a 19,5”-es kerékméretről esik szó, mely normál (szóló) vagy akár csuklós buszokba is beépíthető, ezáltal az utaskapacitás, és minden más fontos paraméter összemérhetővé válik egy hagyományos („nagykerekű”; 22,5”-es) kerékátmérőjű szóló vagy csuklós busszal. Ugyanakkor van a 17,5″-es is, ezt is a “kiskerék” fogalomkör alatt kezelem.
Városi és elővárosi autóbuszok
Az alacsony padlós buszok színre lépésével történt meg az első kerékméret-csökkentés (ez érintőlegesen korábban már említésre került). Magától értetődő, hogy a nagyobb kerékméret nagyobb kerékdobot (és így hasznos utastér csökkenést) jelent. Továbbá a kisebb kerékátmérővel a járművek belépőmagassága is csökkenhetett némileg.
Credo Econell 13 CiTY utastér…
…és VDL Citea LLE utastér. Jóval több a fellépéstől mentesen elérhető ülőhely, minimalizált a dobogók száma.
Innen vezethető tovább, hogy a kisebb kerékátmérő további előnyt jelent az utastérben található dobogók méretcsökkentésére, s így az üléselrendezés variálhatóságára, az utasoknak előnyösebb konstrukciók megvalósítására.
Kerékdobok és ülések viszonya. Ábra forrása: Dr. Matolcsy Mátyás: Alacsonypadlós autóbuszok konstrukciós megoldásai (Járművek, Építőipari és Mezőgazdasági Gépek, 42. évfolyam, 1995. 11. szám, p. 345-352.)
A midik esetén értelemszerűen az egyébként szűkös belső terek végett „muszáj” minél kisebb kereket használni, hogy egyáltalán olyan közlekedőfolyosót lehessen kialakítani, amely megfelel az előírásokban rögzített minimális szélességnek (ezért a 17,5”-es vagy 19,5”-es kerékméret).
Távolsági autóbuszok
Lengéskényelemre vonatkozóan a nagyobb méretű abroncsok viszont ideálisabbak, talán ezért nem véletlen, hogy egyáltalán nem jellemző távolsági autóbuszoknál a 17,5”-es vagy 19,5”-es kerékméret alkalmazása. Ezen járművek esetében a dobogók – emelt padlószint miatt – amúgy sem számítanak úgymond, tehát adja magát, hogy a nagyobb kerékméretet alkalmazzák – kiegészítve ezt még a szélesebb futófelülettel esetenként (pl. 315/75 R 22,5).
Egy kis kinetika
Ugyanakkor meg kell említeni az egyes konstrukció dinamikus tulajdonságait is. A nagyobb kerékméret értelemszerűen kevésbé érzékeny az esetleges útegyenetlenségekre (vö. szélsőséges példaként a görkorcsolyával és biciklivel közlekedést – utóbbival egy kisebb úthibát kevésbé lehet érzékelni, míg előbbivel akár az esés lehetősége is fennáll). Szintén említendő a kopás: a nagyobb átmérő – a matematikából következően – hosszabb kerületet (és úgy futófelületet) eredményez, így a gumiabroncs kopása azonos befutott távon és úton kisebb.
Előnyként említhető még a kisebb kerékátmérőnél jelentkező kisebb forgási tehetetlenség (perdület) menetközben. Ezzel a jármű tömegén is valamelyest lehet csökkenteni, és így a tüzelőanyag-felhasználáson. Hátránya a kisebb átmérőnek, hogy azonos járműsebességhez nagyobb keréksebesség szükséges, mely egy intenzívebb kopási folyamatot jelent a csapágyazásnál.
A kerékátmérő megválasztása az egészében nézett végtermék számos paraméterét befolyásolja, és részben el is dönti a (logikus) felhasználhatóságát. Mint ahogy számos korábbi alkalommal, most sem lehet azt mondani általánosan, hogy az egyik rossz, vagy a másik jó: a felhasználás helyétől (pl. útburkolat minőség) és módjától (pl. városi, elővárosi, távolsági) függ. Mindenesetre a lengéskényelmet a nagyobb átmérő kedvező irányba befolyásolja.
Comentários