Siklóajtó-rendszerek
Frissítve: 2020. nov. 16.
Idehaza kevésbé elterjedtek a siklóajtó-rendszerek buszos felhasználásban, szemben a nagyvasúti és villamos alkalmazással. Buszok esetén elsősorban a nyugatról használtan beszerzett darabokon (Volvo 7000A [ex-TPG], Mercedes Citarók bizonyos példányai, Volvo 7700 egyes darabjai, etc) lehet ilyennel – ma már elég sűrűn – találkozni. (Van kivétel is hazai [első] felhasználásra, lásd Alfa Localo 2. generációja.)
Az ajtórendszerek sora kezdődött a ráncajtókkal, követte azt a bolygóajtó, majd a lengő, s “végül” a siklóajtó. Hogy miben jobb (vagy éppen rosszabb), és úgy általában más, erről lesz szó.
> > > Bolygóajtó-rendszerek < < <
A jól bevált bolygóajtókhoz képest néhány előnye:
+ nyitott állapotában sem vesz el az utastérből hasznos teret, + némely típus jóval gyorsabb működésű (=csökkenő megállóban töltött idők), + a huzatzáró, mint sokszor problémás részegység a bolygóajtók esetén nincs, + jó „tömítés” jellemzi (körbe gumi szegélyezi az ajtólapokat), + nincs utasra rányílás veszélye (nagyobb kihasználtságú vonalak esetén jól jöhet)
…valamint a hátrányai:
– többféle mozgás kombinációját hajtja végre (relatív bonyolultság), – több alkatrész, nagyobb meghibásodási lehetőség, – az előzőből kifolyólag érzékenyebb a karbantartás(ok) elvégzésére, kényes a kenésre, – a kifelé nyílás miatt a nekidőlés okozhat baleseteket, – az első ajtó esetében hosszabb visszapillantótükör-szár szükséges, továbbá bonyolultabb a beépítése első ajtóként.
Ha a bolygóajtóhoz viszonyítjuk, akkor mindenképpen egy bonyolultabb (mechanikai) szerkezetről van szó. Az ajtórendszer lényege, hogy a jármű külső felületéhez „simulva” nyílik ki. Mivel zárt állapotban a jármű síkjába illeszkedik, így nyitáskor értelemszerűen el kell emelkednie az oldalfal síkjából – ez adja részben a mechanizmus bonyolultságát is.
Bodo Bode siklóajtó-rendszerének részletei egy Mercedes Citarón.
Az alapelv szerint a felül sínen futó ajtólapok a sínrendszerrel és egyéb szerelvényekkel felszerelt tömbben kiemelkednek az oldalfal síkjából, majd jobbra illetve balra valamilyen hajtás révén elsiklanak – általában szíj, néha fogaskerekes; az erőforrás pedig (hasonlóan a bolygóajtókhoz) lehet elektromos és pneumatikus. A felszállósáv szélessége szerint állhat két ajtólapból (tükrösen szimmetrikus mozgásban dolgoznak, az angol neve plug sliding doors), vagy egy ajtólapból (angolul rapid door). S ezeken túl persze számos apróságban térnek el az egyes kivitelek.
Ventura siklóajtórendszer ábra. Kép forrása: Ventura.
Ventura egy ajtólapból álló siklóajtó-rendszere. Kép forrása: Ventura.
Webasto-Kiekert egymotoros kialakítású rendszere.
Egy ilyen mechanizmusnál (ahol egy két méter magasan elhelyezett, robusztus szerkezet kell tartson egy vagy két darab 50-60 kilós ajtólapot, fontos, hogy alul is meg legyen vezetve. Ott a sín nem jöhet szóba, mert az utasok elbotlanának benne le- és felszálláskor. Ezért általában a két szélre kihelyezett konzol/fogaskerék vezeti alul az ajtólapokat. (A nem megfelelő alsó megvezetés veszélyes lehet.) A felső és az alsó kiemelés/behúzás közötti szinkron érdekében egy tengely (fizikailag) összeköti a két (alsó-felső) pontot. Hossztengelye körül elfordulva tolja ki vagy húzza be az ajtólapokat.
Általánosságban ezen konstrukciók gyenge pontja a karosszériától távolabbi (belső) pont megfelelő és biztonságos rögzítése zárt állapotában (nekidőlés elleni védelem; ebben a MÁV Flirt motorvonataiba beépített IFE ajtók nyújtják megfigyeléseim szerint a legjobb védelmet).
Az odacsukás elleni védelem hasonlatos a bolygóajtókhoz: infrakapu (fotocella), vagy az élvédő gumiba épített érzékeléssel megoldva.
Webasto-Kiekert ajtórendszer részletei egy Volvo 7000A-n.
Az európai gyártók, illetve itthoni előfordulásuk zárójelben:
Webasto-Kiekert [D] (Volvo 7000A ex-TPG, Volvo 7000 ex-BVG [egy része])
ISAF [I] (Alfa Busz Localo [2. generációtól kezdve])
Ventura [NL] (VDL Ambassador 200)
Bodo Bode [TR][D] (Mercedes Citaro)
IFE [A] (elsősorban vasúti megoldások: CAF Urbos 3, Stadler Flirt)
Siklóajtók egy Mercedes Citarón. A cikk szempontjából érdekes rész 2:26-nál kezdődik.
A hátrányai között említésre került a kenésre (és úgy általában karbantartásra) való érzékenysége. Ez például az Alfa Busz Localo 2. generációja esetén használt ISAF ajtórendszereknél figyelhető meg az alábbi videón (az ajtólapokat megvezető csúszó szán akadozik a sínen, melyre az ajtók tömegéből adódó tehetetlenség ráerősít):
Második generációs Localo ISAF-ajtórendszerének részletei.
Comments