Milyen a jó indításjelző?
Frissítve: 2020. nov. 17.
A korábbi számos járműbemutatónál a legtöbb esetben kitértem a vizuális indításjelzésre, arra, hogy mennyire tölti be a valódi szerepét, ha már belepakolták a járműbe. Egy kis okfejtés és kategorizálás némi kommentárral elegyítve.
Nem olvastam ugyan egyetlen barnaköpenyeskötésű irányelvet sem a témáról (nem is találkoztam ilyen témájú szakirodalommal, ha valaki tudna ilyet, kérem, jelezze kommentben, nem tartom kizártnak, hogy a németek összeraktak erről is egy DIN-szabványt, noha országukban nem igazán elterjedt a dolog), ezért néhány saját, logikán nyugvó elképzelést felvázolok a látható indításjelzések megoldásairól. Ha már beépítenek ilyet bármilyen járműbe, akkor legyen haszna és értelme, hogy benne van. E tételmondat köré épül a cikk a továbbiakban.
A hasznosságát talán nagyon nem szükséges hosszasan taglalni a jelzőfénynek: (nemcsak a) siket- és nagyothalló embertársaink is láthassák, mikor nem érdemes már próbálkozni a le- és felszállással. A külső (vagy csak kívülről, x méterről történő) láthatóságot a legtöbb bemutatásra kerülő kialakítás csak részben (vagy egyáltalán nem) kezeli.
Tehát mik az alapvető elvárások?
Láthatóság belülről;
Figyelemfelhívás (villogás előnyben a folyamatos fénykibocsátással szemben),
Méret (minél nagyobb, annál jobb, lásd előző pont),
Szín (az általános figyelmeztető- vagy tiltószín: sárga vagy piros a legcélravezetőbb),
Fényerősség,
Láthatóság kívülről.
A legnagyobb kérdés éppen az utolsó: mennyire messziről lehessen látni? Talán célszerű egy futási sebességgel összevetni, és hogy milyen távon képes megállni arról az ember, mielőtt az ajtószárnyak külső felületével szorosabb és nem várt találkozásba kerülne.
Mindenféle további bonyolítást és egyéb levezetést mellőzve legyen körülbelül 2 – 2,5 méter. (Átlagos magasságú (175 cm) emberrel számolva, nagyjából azonos magasságban [± 10 cm] felszerelt darab esetén.) A továbbiakban pontosan annyira lesz tudományos az egész írás, amennyire ez a bekezdés volt, szóval a fentieket kifejezetten számolni (vagy számítani) nem fogom.
A felvázolt pontokon felül persze bőven lehet még finomhangolni, például: elhelyezése, esetleg több darab egy ajtónál, stb.
A láthatóság kifelé egy kúpszelet értelemszerűen, ez annak egy metszete, a "láthatósági háromszög" az átlagos embermagassággal. Csak szemléltető ábra a kinti láthatóságot illetően, nem mérethelyes.
A példákat többnyire Budapesten közlekedő járművekből merítettem – a teljesség igénye nélkül. Nem csak buszból, hanem annak az ágazatnak az eszközéből, amelyik érdemel bármiféle méltatást. Vidékről illetve külföldről csak kevés szemléltető megoldást tudnék prezentálni: kevésbé terjedt el. Ennek ellenére „működik az utaztatás”, hosszú évek, vagy évtizedek óta. Sok esetben audioalapú indításjelzés sincs, és ez is életképes. Azonban, ha már mégis van (akár egyik, akár mindkettő), akkor teljesítse azokat a logika diktálta kritériumokat, amiket fentebb felületesen felvázoltam.
A következőkben olvasható kategorizálás egyfajta a lehetséges n+1 közül, az egyes kategóriák közötti összevetés okafogyott lenne.
De hogy-hogy a távolsági buszokon nincs? Vagy a vidéki helyköziek többségén? Vagy úgy általában külföldön?
A távolsági busznak jóval kevesebb a megállója, keskenyebb az ajtaja általában, az esetek döntő többségében első ajtós felszállási rend van érvényben, így a vezető jobban szemmel tudja (talán) kísérni az utascserét, ezért sokkal kevésbé indokolt.
A helyközi buszoknál a kevesebb ajtónyitás, a szintén jobban összpontosuló (?) vezetői figyelem, valamint egyszerűen a neveltetés miatt talán. Sosem volt, most sincs. A budapestiek viszont amint jeleznek, látni akarják a visszajelző felvillanását, és ha indulni készül a busz, azt is szeretnék látni. Egy másfajta neveltetés, ahogy a nagy kalap alá vett „külföld” is. És a legfontosabb: mindenről a megrendelő dönt, hogy milyet és hogyan szeretne. Akadnak azért kivételek a helyközi szegmensben is, ahogy külföldön is.
Rövid külföldi kitekintés – Prága (Csehország), Fribourg [CH]
Elsőként az eddig keveset citált Prága, és úgy általában Csehország megoldása a "problémára". Náluk országos szabvány (?) van arra vonatkozóan, mekkora és milyen látható indításjelző(ke)t kell beépíteni egy városi buszba. Nem aprózták el, és nem bízták a véletlenre, hogy látja-e az utas úgy kívül, mind belül. Belül egy nagyjából 30 cm x 10 cm méretű, piktogramokkal és STOP-felirattal ellátott „dobozka” villan fel pirosan. Kívül pedig ajtómegvilágítás (ez tényleg inkább kívül célszerűbb, mint belül) és piros jelzőfény indítás előtt.
Fribourg (a BKV-hoz került öt Citarójába legalábbis) rendelt vizuális indításjelzőt. A konzolos (képen jobb oldali sárga) darab a rámpa működtetését hivatott jelezni befelé (és kifelé is részben).
Belföldi járművek megoldásai
Nulladik pont – „nihilizmus”
Talán senkinek nem kell bemutatnom a már-már ötvenes életkorba lépett budapesti villamostípust melyek egy jelentős részén a mai napig semmiféle látható indításjelző nincsen.
Vagy a használtan vásárolt BKV-s buszok, amik így kezdték budapesti pályafutásukat: CNG-s Citarók, a 31 darab Citaro, bérelt csuklósok.
Minimalista, három darab színes LED
Külön kategóriát kapott az a kivitelezés, ami bárhogyan is szerelik fel a járművekben, éppen hogy eléri az elégségest – a legkevésbé sem komolyan vehető próbálkozás. Avagy: a szerződés teljesült, kaptak vizuális indításjelzőt a járművek. De ha nem lenne, akkor sem lenne semmi, minden ugyanúgy menne tovább.
A BKV ex-dijoni Van Hool newA330 CNG-ken. Alig látható akkor is, amikor nem világít...
...meg akkor is, amikor éppen funkcióját igyekszik betölteni. Ex-utrechti Van Hool az alany utóbbinál.
* * *
Vízszintesre kivitelezve
Vízszintes alapra installált fényforrások kintről és bentről egyaránt jó (és messziről is biztosított) láthatóságot adhatnak jó elhelyezéssel és környezettel, valamint sokat számít a méretük is. Néhány kiragadott eset, kezdve a leggyengébbel, haladva a legéletképesebb felé. (Nem mértem vízmértékkel, szóval az enyhén döntött példányok is ide kerültek besorolásra.)
Ikarus 405
Kezdésként rögtön a személyes kedvenc, amely a létező legrosszabb, ilyenkor mondhatjuk azt, hogy „a semmi néha több”. Az Ikarus 405-ös esetében vízszintesre építették be a VillTesz lámpát, alaposan körülbástyázva, pontosan olyan magasságú elemekkel, hogy tökéletesen beolvad a környezetébe. És akkor az évek alatt még „grátiszként” ráverődött olajsár (esetleg még eső) ténylegesen láthatatlanná teszi.
Az első ajtónál pont ugyanúgy, mint...
...mint a hátsónál.
Volvo 7900 hybrid (T&J Busz Projekt Kft.)
A Volvo 7900 hibrid változatában az indításjelző minden tekintetben kimeríti az előzőben is írt „a semmi néha több”-kategóriát. Nagyon kicsi, alig látható (mégha kifejezetten azt is nézem), kívülről pedig nem látni. A tervezőmérnök(-segéd) nagyjából két percet szánhatott rá az életéből.
Tatra T5C5(K, K2)
A csehszlovák elnyűhetetlen ipari remekbe beépített darabok meglehetősen bújtatva kerültek a helyükre, de ennek ellenére bentről elég jól látható. Kintről pedig szinte csak közvetlenül az ajtónál állva. Mentségére szóljon, hogy itt az ajtómechanika konstrukciója miatt nagyobb búrák nem jöhettek szóba.
Egy frissen felújított T5C5...
...és egy szintén frissen felújított T5C5K3 Vill-Cad rendszerrel már, és VillTesz búrával. Az ajtószárny-vezetősín elhelyezkedése miatt nagyobb ide sem fér(t) be.
Mercedes Conecto (G), Citaro C2(G)
A 2015 óta egyre növekvő számú budapesti Mercedes Conecto (a C2-esekkel egyetemben) két kis sárga fényt kapott két oldalra. A duplázásnak látom értelmét (kompenzálja a méretüket, ami nem túl vaskos), viszont hátrányukra elég jól beépülnek a környezetükbe – kívülről nem kellően figyelemfelhívók.
Siemens Combino Supra NF 12B
A haszonjármű szélességjelzőt indításjelzőként felhasználó német cégóriás egyszerűen oldotta meg a problémát. Bár szélességjelzőként nem az a feladata, hogy kifejezetten oldalsó irányokba szórja a fényt (vagy legalábbis csak egy bizonyos látószögön belül)… szóval kintről a láthatósága nem kiemelkedő, bentről hasonló a helyzet.
ARC/Ikarus/Modulo M széria („PKD Ikarusok”)
Egyszerűen oldották meg a problémát a szokások továbbvitelére az ARC-Ikarus V127 esetében: LED-szalag (minden egyéb fényforrással egyetemben az ajtó környezetében) az indításjelző is. Belülről a láthatósága kiváló, vonalmenti fényforrásként szériánként változó módon piros vagy sárga villogás kellően figyelemfelhívó. Hátránya, hogy kívülről gyengén látható, mivel süllyesztett részen helyezkedik el.
Volvo 7900 (Volánbusz)
A 7700A-kból is ismert világítótestet helyezték el a kissé átszabott légcsatorna-burkolatra. Egy kicsivel nagyobb ideálisabb lenne, de nem kifejezetten rossz.
Ikarus 2xx
Az Ikarus 200-as sorozatánál a nagyméretű VillTesz búra bentről eltéveszthetetlen a komor színek között piros (vagy sárga) külsejével. Kívülről sem kap rossz értékelést. „Jó, de van jobb.”
Érdekesség: az Ikarus 1982 áprilisától kezdte el a 200-as sorozatot "siketlámpával" szállítani a BKV részére, akkor még a borítóképen is látható fémkeretes, anyagában színezett domború üvegek voltak.
Forrás: A fővárosi autóbusz-közlekedés 100 éve c. könyv, 157. o.Ikarus 415, 435
A típuscsalád legkisebb tagja a leggyengébb értékelést érte el, de a nagyobb 400-asok már elhatárolódnak tőle. A 415-ös és 435-ös esetében máris jobb a helyzet: azzal, hogy jó helyet kapott az ajtómechanikát elfedő dekorit alján, távolabbról is jobban lehet látni.
HÉV, TW6000, MWM Ev/81-717
Kategória nyertesként megosztva a Düwag használtan beszerzett villamosai, a HÉV-ek, és a szovjet metrók utólag felszerelt darabjai diadalmaskodnak: első kettő esetén a jól ismert sárga VillTesz, utóbbiaknál pedig számomra ismeretlen gyártó vonalmenti SMD LED-es fényforrása, az ajtó középvonalában, úgy, hogy kiváló láthatóságot biztosít kívülről és belülről, nagy távolságból is.
* * *
Befelé döntött síkra épített jelzőfények
Az elhelyezése ezeknek nem kifejezetten díjnyertes, de a konstrukció (légcsatornákba épített egyéb segédüzemek) elég szűk mozgásteret ad ebben. Kívülről nehéz észlelni, belülről viszont annál jobb. De alább kitérve konkrét darabokra még néhány gondolat.
Ikarus 412
A típus kifejlesztésekor igen vékonykára sikerült a „légcsatorna”, ebből adódóan olyan szöget bezáró burkolást kapott, hogy a jelzőfény csak befelé látható. Az ajtó területét megvilágító lámpa pedig kapott egy „talapzatot”, ami az indításjelzőnek egy legalább ilyen hasznos kiegészítés lehetett volna.
Ganz-Solaris Trollino 12
Kívülről korlátozott a láthatósága, belülről viszont jó, és kellően nagy is.
Volvo 7700
A Volvo amennyire csak lehet, eltolta „lefelé” az ajtó irányába, javítva a kintről történő észlelést. A kategóriáját megnyerte, bár mint írtam: szűk a mozgástér ebben a változatban.
Második, harmadik, negyed ajtónál, gyári szett...
...és az első ajtó, egy típusidegennel.
* * *
Kívül és belül is külön jelzés
A metrók esetében elég jó a kiépítés, ezért külön csoportba kerültek: a 81-717-es széria és az Ev szerelvények itt is szerepelnek, az utólag felszerelt LED-es fényforrással, vízszintesen, jól látható (úgy kívülről, mind belülről) helyen. A külső elhelyezéseket pedig nehéz elrontani.
Egy kaputelefonos kép az Alstom külső-belső fényforrásáról. Meglehetősen kicsik.
Az új orosz metróknak egyik (biztosan) kifogástalan kivitelezése például ez. Kívül külön piros „villogók” az ajtók felett, belül szintén befelé döntött síkon. Viszont az Alstom miniatűr félgömbjeit messzemenően lehagyja az oroszok két, nagyméretű jelzőfénye.
Az új orosz metrók befelé...
...és a kifelé irányuló jelzése (az ajtó feletti kis szürke eszköz, balra eltolva a középvonalhoz képest).
* * *
A Vill-Cad
Külön kategóriát érdemel a szubjektív értékelésben a díjnyertes megoldás, az ipari csuklósokba (azaz egy részükbe) telepített Vill-Cad. A létező legjobban kihasználva a rendelkezésre álló helyet (néha már-már az ajtó súrolja záródáskor), két sárga fénnyel, kétirányba döntve és szórva a fényt, kintről és bentről is kiváló láthatósággal. Akkor is, amikor a leggyakoribb forgatókönyv játszódik le: a jármű hossztengelyével párhuzamosan fut az utasjelölt a villamoshoz.
Az eredeti Vill-Cad a KCsV7/ICS-kben.
Az újragondolt verziója már határozottan gyengébben szerepel, a közkedvelt három LED-es megoldással készítették el, így némileg romlott a láthatósága/észlelhetősége.
Comments